Rák tó – Nagygalambfalva

Fekvésről A Rák tava Nagygalambfalvától északra, egy járművel viszonylag nehezen megközelíthető helyen található. 2 km távolságban található, és a tó fekvésének magassága kb. 600m magas. A tó körül néhol magas néhol alacsony völgy található.

Kialakulása A talaj neogén kori üledékes kőzetből szarmatakori agyagos márgából, és homokkőbók tevődik össze. Ezek a talajtípusok kedveznek a földcsuszamlásoknak és az emberek ezekből, arra következtettek, hogy a tó a Jégkorszak vége felé jöhetett létre. A tóról létezik más kialakulási elmélet is, amely a nép hitében egyfajta legendaként (mondaként) maradt fenn. A legenda így szól: A tó helyén valamikor állt egy ház. Ebben a házban élt Rákné (Rátné) édes- és mostoha lányaival. Mivel a mostoha lányával igen rosszul bánt Rákné, a lány nagyon sokat sírt. Könnyeiből tó keletkezett és a ház elsüllyedt. A tó neve Rák tava lett.

Emlékezés Parkja

Székelyudvarhely központjában, az egykori Nyugdíjasok parkjában 13 történelmi és közéleti személyiség bronz másának szobrát 2004-ben leplezték le.

A szobrok a következő történelmi személyiségeket ábrázolják: Báthory István, Bem apó, Bethlen Gábor, Bethlen István, Csaba királyfi, Fráter György, Hunyadi János, Kós Károly, Nyírő József, Rákóczi Ferenc, Szent László, Wesselényi Miklós, Vándor Székely.

Jézus Szíve-kápolna

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. Székelyudvarhely déli bejáratánál, a Szálvátor-hegy mellett, a gyógyító források közelében egy kis imaház, védõfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus Szíve-kápolna, vagy más néven Szentszív-kápolna. A művészettörténeti kutatások többsége a kápolna építését a 13. századra helyezik, s így a Jézus Szíve-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke.

A téglapadlós belső teret 4 méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi. A Jézus Szíve-kápolnát szép vonalú zsindelytetõ fedi, melyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, melynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkő-bubából (konkrécióból) kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.

Székely Támadt vár

Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) műemléképületként szerepel. A Fõtér (Szabadság tér) északnyugati sarkától a Vár utcán haladva északkeleti irányban, mintegy 200 méterre a székelyudvarhelyi vár előterébe érkezünk.

A középkori vár Udvarhely egyik jelentõs építészeti emléke. Négy bástyáját a különböző időszakokban itt parancsnokló várkapitányokról nevezték el: Fóris-bástya, Hajdú bástya, a Bánffy-bástya, a Telegdy-bástya.
Az ó- és újolasz rendszerű bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban (1490-92, 1561-65) épült az egykori domonkos illetve ferencrendi rendház helyén.
A mai állapotában látható várat János Zsigmond fejedelem építtette 1562-65 között, az ellene fellázadt székelyek megfékezésére és így több évtizeden át a fejedelmi elnyomó hatalom támaszaként szolgált.

Budvár

A Budváron (635 m konglomerát sziklaoromzat): a csiszolt kőkorszak (neolitikum) embere már megtelepedett, majd a korai, a késő vaskorban is itt lakott, az Árpád-korból földkunyhók és egy erõdítmény falmaradványai kerültek elõ. A város története legendák szerint Attila idejébe nyúlik vissza. Székelyudvarhely határában lévõ Budvár-t, Attila testvére, Buda építtette.

A magyarok bejövetelekor Zandirhám székely főraborbán székelt, aki felajánlotta a székelyek segítségét. Árpád megerősítette székely véreinek jogait, velük szerzõdést kötve. A fõraborbán a legmagasabb székely tisztség volt. Háborúban a fővezér, békében főpap, fõbíró. Budvár 1241-ig állt, amikor irdatlan tatár sereg özönlötte el a vidéket.

Több száz hős székely védte a várat, de a túlerő győzött, a védőket lemészárolták, a várat lerombolták. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) a Budvár romjait műemléképületként tartják számon.