A Budváron (635 m konglomerát sziklaoromzat): a csiszolt kőkorszak (neolitikum) embere már megtelepedett, majd a korai, a késő vaskorban is itt lakott, az Árpád-korból földkunyhók és egy erõdítmény falmaradványai kerültek elõ. A város története legendák szerint Attila idejébe nyúlik vissza. Székelyudvarhely határában lévõ Budvár-t, Attila testvére, Buda építtette.

A magyarok bejövetelekor Zandirhám székely főraborbán székelt, aki felajánlotta a székelyek segítségét. Árpád megerősítette székely véreinek jogait, velük szerzõdést kötve. A fõraborbán a legmagasabb székely tisztség volt. Háborúban a fővezér, békében főpap, fõbíró. Budvár 1241-ig állt, amikor irdatlan tatár sereg özönlötte el a vidéket.

Több száz hős székely védte a várat, de a túlerő győzött, a védőket lemészárolták, a várat lerombolták. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992) a Budvár romjait műemléképületként tartják számon.